A házirend célja és feladata
1. A házirendben megállapítjuk a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának módját, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
Az iskola nemzetiségi jellege és a nevelés irányultsága
-
A Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola azoknak a tanulóknak az iskolája, akik nyitottak az intellektuális környezetre, korszerű tudással kívánnak rendelkezni és igénylik személyiségük folyamatos fejlesztését. Az iskola tanulóitól elvárjuk, hogy a pedagógiai programban kifejtett célkitűzések és értékek elfogadásával végezzék munkájukat, erősítsék az iskola szellemiségét. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett vállaljanak részt az iskola egyéb tevékenységeiben, tartsák be az iskola rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait! Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratatlan szabályaihoz és normáihoz.
-
Kiemelt feladatunknak tekintjük a nemzeti, valamint a szlovén nemzetiségi hagyományok tudatosítását és ápolását, továbbá tanulóinkban a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, illetve az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény kialakítását.
-
Az intézménybe való beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskola nevelési alapelveit és nemzetiségi jellegét.
A házirend hatálya
1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend nyilvánossága
1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:
· az iskola bejáratánál, a folyóson,
· az iskola könyvtárában,
· az igazgatóhelyettesi irodában;
· az iskola nevelői szobájában,
· a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
· az osztálytermekben.
3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, illetve annak érdemi változása esetén a szülőnek át kell adni.
4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat és a szülőket.
5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a tanulókkal és a szülőkkel.
6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
1. A tanuló kötelessége, hogy
· óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
· elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
· betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
· azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. tüzet) vagy balesetet észlel;
· azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült;
· megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
· rendkívüli esemény (pl. tűz vagy egyéb veszélyhelyzet) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése, óvása, a balesetek elkerülése érdekében minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök, továbbá a testnevelést, kémiát, fizikát oktató szaktanárok a tanév első óráján ismertetik az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét azok betartására. A tanulók kötelesek betartani az egyes szaktantermekre vonatkozóan meghatározott, ott közzétett működési szabályokat, a baleset- és munkavédelmi tájékoztatóban meghatározott biztonsági szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek megfelelően.
3. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
A tanuló a tornahelyiségben és az udvaron
· csak pedagógus felügyelete mellett sportolhat;
· a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
· a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
-
Az egészségügyi felügyeletet és ellátást iskolánkban az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Elvégzik a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatait, alkalmassági vizsgálatokat, közegészségügyi és járványügyi feladatokat, környezet-egészségügyi feladatokat, védőoltásokat. Egészségügyi és mentálhigiénés foglalkozásokat tartanak. Ha szükséges, a szülőket írásban tájékoztatják a szűrővizsgálatokról, védőoltásokról.
-
Az iskola teljes területén tilos a dohányzás!
-
A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az osztályfőnöknek vagy az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárral való iskolába járás közlekedésbiztonsági felelőssége a szülőt terheli.
Az osztályközösség
1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.
2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére a 3. osztálytól kezdődően egy fő képviselőt választanak a Diákönkormányzat vezetőségébe, azaz a Diáktanácsba.
1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével, a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv függvényében a Nevelőtestület dönt.
3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
5. A szakkörökre, diákkörökre az érdeklődésnek megfelelően, önkéntesen (a szülő hozzájárulásával) jelentkezhetnek a tanulók. A jelentkezés egy tanév időtartamra szól, a jelentkezés után az aktív részvétel kötelező. A szakkörök október 1-től május 31-ig működnek.
-
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik.
-
A Diákönkormányzat tevékenységét a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség, azaz a Diáktanács irányítja. A választás rendjét a Diákönkormányzat működési szabályzata határozza meg.
-
A Diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
4. A Diákönkormányzat képviseletét a Diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A Diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a Diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie a Diáktanács véleményét.
5. A Diáktanács dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról és programjáról.
Az iskolai tanulói közgyűlés
-
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai tanulói közgyűlést kell összehívni.
-
A tanulói közgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
-
A közgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanulók, illetve a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
-
A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Az iskola pedagógiai programjáról, SzMSz-éről és házirendjéről tájékoztatást – munkaidőben – az iskola vezetőitől lehet kérni.
-
A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog.
-
A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben.
-
A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról
· az iskola igazgatója a közgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, illetve alkalomszerűen, az aktualitást figyelembe véve tájékoztatja,
· az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
-
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
-
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a Diákönkormányzathoz vagy a Szülői Munkaközösséghez fordulhatnak.
-
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.
-
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
· az iskola igazgatója az összevont szülői értekezleten, illetve a Szülői Munkaközösség ülésén,
· az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
9. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
· szóban: a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin,
· írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az 1-2. évfolyamon a szöveges értékelő füzetben
10. A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
11. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőivel vagy a Szülői Munkaközösséggel.
|