KOSSICS JÓZSEF

(1788 Bogojina – 1867 Felsőszölnök)

        A tanító édesapa (idősebb Kossics József) 1780 körül költözött a horvátországi Varasdról a történeti Vas megyébe, Bagonyára (Bogojina). Az iskola melletti, 21. sz. házban laktak. A tanító 1785-ben (26 évesen) a kisnemesi származású szlovén lányt: a 19 éves ivaneci Ana Kregárt vette feleségül. Négy gyermekük szülelett: Franc, Joľef, valamint Ivan és Pavel ikrek.

Franc Kőszegen és Szombathelyen tanult, majd a zágrábi püspökség papja lett. Kőszegen és Szombathelyen tanult az 1788. október 9-én született Kossics József is. Vakációit Beltinciben töltötte az ottani esperesnél. Ivanóczy Ádámhoz később ódát írt, mely 1813-ban Szombathelyen nyomtatásban is megjelent.

Miután 1811. augusztus 11-én Szombathelyen pappá szentelték, öt évig káplánko­dott különböző plébániákon (Turniąče, Grad, Muraszombat, Sv. Jurij, Rogaąovci), majd 1816-ban Alsószöl­nökön lett plébános-helyettes. Felsőszölnökre 1829 júniusában (41 éves korában) került, ahol még 39 évig élt, dolgozott és alkotott. Itt helyezték örök nyugalomra l867. december 26-án.

Kossics József a nagy területen elterülő egyházközségét 35 évig egyedül látta el, csak 75 éves korában (halála előtt négy évvel) kapott káplánt. Lelkészi teendői – évi 100 keresztelés, 86 temetés, 22 házasságkötés, 32 beteglátogatás, gyóntatás, misézés – mellett talált időt olvasásra és könyvek írására is.

Magyar, német és szlovén nyelvű újságokat, folyóiratokat járatott. Könyvtárában elsősorban történeti könyveket gyűjtött. A Tudományos Gyűjtemény című folyóiratnak, ­melyben publikált is  1826-1832 között, amikor Vörösmarty Mihály szerkesztette biz­tosan előfizetője volt, ugyanis szerepel az előfizetők névsorában. Kossics József hét év alatt kö­zel három és fél tehén árát (évi 20 Forintot) költött tudományos folyóirat előfizetésére.

        Papi hivatásának lelkiismeretes gyakorlása mellett költő, nyelvész, történész és néprajzkutató is volt. A szlovén nemzetiségű magyar állampolgár Kossics József kapcsolatban állt a korabeli szlovén és magyar értelmiséggel, jelen volt a kulturális és tudományos életben. Az 1813 és 1851 között Körmenden, Szombathelyen, Pesten, Grazban és Bécs­ben megjelent, illetve hagyatékában fennmaradt tíz ismert munkája közül egy latin, két magyar (ebből az egyik németül is) és hét szlovén nyelven olvasható. A tíz alkotásból kettő vers, kettő vallási, egy nyelvészeti és öt történeti és néprajzi témájú.

        Kossics József volt az első a magyarországi szlovén írók közül, aki  az egyházi mellett világi témájú  műveket is létrehozott, s nemcsak fordításokat publikált.