KOSSICS JÓZSEF
(1788 Bogojina – 1867 Felsőszölnök)
A tanító édesapa (idősebb Kossics József) 1780 körül költözött a horvátországi Varasdról a történeti Vas megyébe, Bagonyára (Bogojina). Az iskola melletti, 21. sz. házban laktak. A tanító 1785-ben (26 évesen) a kisnemesi származású szlovén lányt: a 19 éves ivaneci Ana Kregárt vette feleségül. Négy gyermekük szülelett: Franc, Joľef, valamint Ivan és Pavel ikrek.
Franc Kőszegen és Szombathelyen tanult, majd a zágrábi püspökség papja lett. Kőszegen és Szombathelyen tanult az 1788. október 9-én született Kossics József is. Vakációit Beltinciben töltötte az ottani esperesnél. Ivanóczy Ádámhoz később ódát írt, mely 1813-ban Szombathelyen nyomtatásban is megjelent.
Miután 1811. augusztus 11-én Szombathelyen pappá szentelték, öt évig káplánkodott különböző plébániákon (Turniąče, Grad, Muraszombat, Sv. Jurij, Rogaąovci), majd 1816-ban Alsószölnökön lett plébános-helyettes. Felsőszölnökre 1829 júniusában (41 éves korában) került, ahol még 39 évig élt, dolgozott és alkotott. Itt helyezték örök nyugalomra l867. december 26-án.
Kossics József a nagy területen elterülő egyházközségét 35 évig egyedül látta el, csak 75 éves korában (halála előtt négy évvel) kapott káplánt. Lelkészi teendői – évi 100 keresztelés, 86 temetés, 22 házasságkötés, 32 beteglátogatás, gyóntatás, misézés – mellett talált időt olvasásra és könyvek írására is.
Magyar, német és szlovén nyelvű újságokat, folyóiratokat járatott. Könyvtárában elsősorban történeti könyveket gyűjtött. A Tudományos Gyűjtemény című folyóiratnak, melyben publikált is 1826-1832 között, amikor Vörösmarty Mihály szerkesztette biztosan előfizetője volt, ugyanis szerepel az előfizetők névsorában. Kossics József hét év alatt közel három és fél tehén árát (évi 20 Forintot) költött tudományos folyóirat előfizetésére.
Papi hivatásának lelkiismeretes gyakorlása mellett költő, nyelvész, történész és néprajzkutató is volt. A szlovén nemzetiségű magyar állampolgár Kossics József kapcsolatban állt a korabeli szlovén és magyar értelmiséggel, jelen volt a kulturális és tudományos életben. Az 1813 és 1851 között Körmenden, Szombathelyen, Pesten, Grazban és Bécsben megjelent, illetve hagyatékában fennmaradt tíz ismert munkája közül egy latin, két magyar (ebből az egyik németül is) és hét szlovén nyelven olvasható. A tíz alkotásból kettő vers, kettő vallási, egy nyelvészeti és öt történeti és néprajzi témájú.
Kossics József volt az első a magyarországi szlovén írók közül, aki az egyházi mellett világi témájú műveket is létrehozott, s nemcsak fordításokat publikált.
|